KIK VAGYUNK MI,
EVANGÉLIKUSOK?
Azokat a keresztényeket, akik a reformáció lutheri
irányzatához tartoznak, evangélikusoknak nevezik. A név magyarázatra szorul.
Benne a görög "evangélium" szót lehet felismerni, ami azt jelenti: jó
hír, örömhír. Az ókorban egy-egy győztes csata hírül adását jelentette, a
Bibliában pedig Istennek az emberhez fordulására, szűkebb értelemben Jézus Krisztus megszületésére
vonatkozik. Ennek nyomán irodalmi műfajjá is vált, hiszen azokat az
újszövetségi könyveket, amelyek Jézus születéséről, életéről, tanításáról,
végül haláláról és feltámadásáról tudósítanak, evangéliumoknak nevezzük.
(A bibliai könyvek gyűjteményében, a kánonban
összesen négy evangéliumot tartunk számon: Máté, Márk, Lukács és János.)
Mi az oka annak, hogy a reformáció követőit - elsősorban a
lutheri irányzat híveit - nagyon korán evangélikusnak nevezték? Alighanem az,
hogy a középkori, hitújítás előtti egyház még inkább a törvényre, annak szigorú
megtartására tette a hangsúlyt, következésképpen a vallásosságot sok külső
kényszer is terhelte, a reformáció követői viszont azt a felismerést
hangsúlyozták, hogy az embert nem a törvény teljesítése, hanem Isten iránti
bizalma tartja meg, és ezt a bizalmat (hitet) az az örömhír ébreszti az
emberben, hogy Isten önfeláldozóan szereti őt. Ennek nyomán az
"evangélikus" gyakorlatilag azt jelenti, hogy "az örömhír
embere".
Az evangélikusokat gyakran nevezik lutheránusnak is. Ez a szemlélet a
reformátor Luther Mártont tekinti e felekezet névadójának. Történelmileg ebben
van igazság, hiszen kétségtelen tény, hogy Luther nevéhez fűződik az
egyháztörténelem legnagyobb hitújítása, ugyanakkor az evangélikusok
egyértelműen Jézus Krisztus
személyét, a benne megfogalmazódó Istent tekintik egyházuk alapjának, önmagukat
pedig a 2000 éves egyház szerves részének. A "lutheránus"
elnevezés" ezért legfeljebb amolyan segédletnek tekinthető, annak
megértésére, hogy olyan keresztényekről van szó, akik az evangéliumot a lutheri értelmezés
nyomán követik. (A világ számos részén "evangélikusokon" általában a protestánsokat értik, abban az
esetben pedig ugyancsak indokolt a "lutheri" vagy "kálvini"
különbségtétel.)
A KERESZTSÉG
Mi történik a
keresztségben?
A keresztséget Istentől kapjuk ajándékba, így fogad el minket.
Tudja, hogy születésünktől kezdve a Tőle való távolság határoz meg bennünket,
ezért biztosít arról, hogy sajátjának tud, szeret minket, nevünkön szólít, és
mindent megtesz azért, hogy egyre közelebb kerüljünk egymáshoz. Mivel Jézus
ígéretet tett arra, hogy azok, akik jól élnek ezzel, megismernek valamit Isten
valódi titkából, ezért azzal bízta meg tanítványait, hogy vízzel
kereszteljenek. A víz alá merülésben meghal hozott bűnösségünk, hogy az
Istentől kapott új élet éledjen fel. Az egyház a szentségei között tarja számon
a keresztséget, sőt a felekezetek egymástól is elfogadják. Így leszünk keresztyénnyé.
Mi a korhatára a
keresztelőnek?
Az evangélikus egyházban gyermekeket keresztelünk, bár soha
nem késő megkeresztelkedni. Felnőttként sem várunk el lelki teljesítményeket, csupán
azt az ismeretet, hogy mi is történik.
Miért pont
gyerekeket?
Lehetne azt mondani, hogy ez valami hagyomány, amikor valaki
keresztyén lett, szerette volna, ha a gyermeke is azzá válik, mögé tette a
saját hitét és elkötelezettségét, de a helyzet ennél még jobb. A keresztségben
ugyanis éppen az zajlik, amit a gyermekkeresztség ábrázol. Magatehetetlenül
fogad el minket Isten. A felnőttkeresztség sokkal problémásabb, hiszen a
felnőtt azt hiszi, hogy ő már teljesített valamit, például "eljutott a
hitében" valahová. (A hit különben is bonyolultabb ennél.) A keresztségben
egy felnőttnek is csecsemővé kéne válni, hogy megértsen valamit az elfogadtatás
titkából. Ez nehéz, bár nem lehetetlen.
Mit kell tenni, ha
szeretnénk megkereszteltetni a gyerekünket?
Elsőként is egy lelkészt kell keresni!
Innen a füzet névtárából lehet találni egyet. A megbeszélt időpontra jó, ha már
van valamilyen kialakult program azzal kapcsolatban, hogy a család mikor
szeretné a keresztelőt, de ezt rugalmasan kell kezelni. Néhány adatot is be
kell diktálni, ezek a legegyszerűbbek. Jó, ha van már keresztszülő is, erről
lejjebb majd még ejtünk néhány szót.
Ki lehet
keresztszülő?
A keresztszülőség lényege, hogy a gyermeket ők vezetik a tudatos
keresztyén életre, ezért elengedhetetlen, hogy ők keresztyének, azaz
megkereszteltek legyenek. Általában két keresztszülő szokott lenni, de van úgy,
hogy több vagy kevesebb.
Meg lehet
keresztelteni a gyerekünket, ha mi nem templomban esküdtünk?
A keresztség
elsősorban a gyerek felé fordul. Örülünk, ha a szülők elkötelezettségét látjuk,
például abban, hogy templomban esküdtek. Ennek hiánya azonban végül nem lehet
akadály.
Meg lehet
keresztelteni a gyerekünket, ha mi nem vagyunk megkeresztelve?
Erre ugyanez vonatkozik. A szülők
megkereszteltsége az ő elkötelezettségét mutatja, örülünk, ha van ilyen. Szép
az, amikor a szülők és gyermekek együtt keresztelkednek. Van erre lehetőség,
sőt ez jó alkalom is lehet erre.
Hogy zajlik egy ilyen
szertartás?
A szertartás általában az istentisztelet keretében van. A
személyes hangú igehirdetésen kívül elhangzik a megbízás, amivel Jézus megbízta
az övéit azzal, hogy kereszteljenek, valamint kérdések, hogy a család
szeretné-e azt, ami történik, vállalják-e, hogy gondozzák ezt a kapcsolatot magukban
és gyermekükben. A gyülekezettel együtt elmondjuk azt a hitvallást, ami
hitünket körvonalazza, az Apostoli hitvallást. Ezután a név kimondásával vizet
öntünk a kisgyermek fejére. Az áldó mondatok arról szólnak, hogy Isten
megbocsátja a megkeresztelt bűnét Jézus Krisztusért. A keresztelés után az
édesanyát vagy a család egészét külön áldással vesszük körül.
Hogy tudok
felnőttként megkeresztelkedni?
A felnőtt keresztelést tanítás előzi meg. Ez
általában hangulatos, és komoly beszélgetésből áll, amiben tisztázódnak a keresztyénség
főbb kérdései. A felnőtt keresztség konfirmációval is jár.
Így is kell
keresztszülő?
Általában a felnőtteknél nem szoktak keresztszülőket
állítani, éppen a fent elmondottak miatt. Ilyenkor az ember már maga mondja ki
a hitvallásokat.
Hogy zajlik
egy ilyen szertartás?
Hasonlóan, mint a gyerekkeresztségnél, de a
keresztelendő ilyenkor maga mondja el a hitvallásokat, és maga válaszol a
kérdésekre.
AZ ESKÜVŐ
Mire jó a templomi
esküvő?
A templomi esküvőn Isten áldását kérjük a házasokra. A
templomi esküvő nem egyszerűen szép, hanem tartalmi jelentősége az, hogy két
ember életében egy új, közös szakasz kezdődik el, amelyet Isten áldásával
szeretnének leélni.
Hogyan történik?
Az egyházi esküvő minden esetben a polgári házasságkötés
után történik. Ez azért van így, mivel a polgári és egyházi törvények szerint
is a házasságot nem az egyház, hanem az anyakönyvvezető nyilvánítja
megkötöttnek, az egyház és állam szétválasztásának elve szerint. A
házasságkötés megtörténte után (bármikor) történhet az egyházi esküvő.
Csak templomban lehet
esküvőt tartani?
A templomi esküvő szokásos színhelye a templom, de néha
tartanak máshol is egyházi esküvőket. Rendszerint nem csak gyülekezeti, hanem
családi alkalom is ez, előre egyeztetett időpontban. Mivel azonban a
szertartásban Isten előtt állunk, ezért erre legalkalmasabb az erre kialakított
szent tér.
Mi történik egy
esküvőn?
A szertartás az ifjú pár és a tanúk bevonulásával kezdődik
el. A pár az oltár elé áll, a vőlegény jobbról, a menyasszony balról. A
köszöntő zsoltár után személyes igehirdetés szólal meg, a fogadalomtételben az
hangzik el, hogy a pár szeretné azt, ami itt most történik, gyűrűt váltanak,
elmondják esküjüket, a lelkész pedig Isten áldását adja rájuk.
A szertartás végén a lelkész kivezeti az ifjú párt a templom
kijáratához, ahol fogadják a hozzátartozók gratulációit.
A szertarás menetébe beilleszthetők szabadon olyan elemek,
amik nem zavarják az esküvő lelkületét. Vannak, akik maguk is szeretnének
mondani imádságokat, sokan zenélni, énekelni vagy valami mást tenni.
A szertartás szépségét a túl sok kamera, fényképezőgép
megzavarja. Ezért általában azt kérjük, hogy ilyenből csak egy legyen.
Mit kell tennünk,
hogy templomi esküvőnk legyen?
A házasulandó felek többnyire házassági előkészítőn vesznek
részt. Ezek személyes jellegű hangulatos beszélgetések, melynek során a lelkész
megismeri az ifjú párt, az ifjú pár
pedig megismeri a keresztyén gondolkodást, ami a házasságot körülveszi.
Lehet-e evangélikus esküvője
annak, aki más felekezetű vagy nincs megkeresztelve?
Szeretnénk, ha a templomi esküvő olyan nagy súlyú lenne,
hogy a házasságot kötők akkor is keresztyénné lennének, ha addig nem voltak
azok. Ezért készek vagyunk arra, sőt biztatunk is mindenkit, hogy a felkészülés
egyben a keresztelésre való felkészülés is legyen. Ugyanakkor ez a legtöbb
gyülekezetben nem válik feltétellé. A más felekezethez való tartozás egyre kevésbé
probléma. A lényeg az, hogy ebben a szép órában ne hangozzon el hazug vagy üres
mondat. Ezért ezeket a beszélgetések során tisztázni lehet.
Házasodhatnak-e
elváltak is?
Az evangélikusok úgy gondolkoznak, hogy egy válás önmagában
is rengeteg büntetést hordoz, nem kell ehhez még az egyháznak is ítélettel
fellépnie. Ha valaki komolyan szeretné, akkor készek vagyunk megáldani az új
kezdést. Az elváltak új házasságkötése is a fenti rend szerint történik.
A TEMETÉS
Isten egyik legfontosabb vonása az, hogy szánakozik a
veszteséget átélő ember szomorúságán. Ebből a lelkületből él az egyház is. Az együttérzésen
túl azonban – Istennel együtt - reményt is hirdetünk. Jézus feltámadt! Ez azt
jelenti, hogy nekünk is életünk lehet, sőt velünk együtt azoknak is, akiket
most gyászolunk. Ezeket az érzéseket, ezt a hitet szeretnénk megszólaltatni a
temetéseken.
Mit kell tenni?
Elsőként is egy lelkészt kell keresni! A megbeszélés
időpontját érdemes akkorra időzíteni, amikor a temetést végző vállalat már
kijelölte a temetés időpontját. A megbeszélésnél egyszerű adatokra is szükség
van az anyakönyvi bejegyzésekhez (a születés és halál helyének és idejének
adataira, az elhunyt foglalkozására és lakcímére) Ez az az találkozás, amikor
el lehet mindent mondani, érzéseket és kívánságokat. A lelkész segít abban,
hogy minden lényeges elhangozzon, ugyanakkor titoktartásra is kötelezett.
Kell életrajzot
írnom? Mit mond el a lelkész arról, akit gyászolok?
A beszélgetés során elhangzottak egy része olyan, amit a
gyászolók szívesen elmondatnának a lelkésszel a temetésen is. A lelkész
feladata elsősorban Isten üzeneteinek továbbítása abban a szomorú órában, de
szívesen elmond ezek közül néhány fontosabb dogot. Ezt a mondatot érdemes
használni: "szeretném, ha ezt elmondaná..." , de olykor ezt is:
"szeretném, ha ez nem hangozna el..." - ezek segítenek. A lelkész is
javasol néhányat ezek közül. Így a temetés a gyászolók és a lelkész közös
kialakítására vár. A lelkész azonban elsősorban igehirdetést tart, tehát
Istenről beszél.
Mi történik a
temetésen?
A temetési szertartás fontos szempontja az, hogy az emberek
nyugodtan gyászolhassanak. Minden mondat ezt próbálja segíteni. A gyász befelé
fordultságát csupán azzal töri fel, hogy megpróbálja a tekintetünket a halálról
a szánakozó Isten felé fordítani, aki Krisztusban maga is átélte a halál és a
gyász fájdalmát, de a feltámadás erejét is.
A temetési szertartás éppen ezért segíti, hordozza a
gyászolókat.
Mennyibe kerül -
avagy szolgálat vagy szolgáltatás?
A különböző szolgálatok anyagi kérdéseihez kérjük, olvassa
el az anyagiakról írt gondolatainkat!
AZ ANYAGI FENNTARTÁS
A keresztelés, esküvő, temetés anyagi oldalát számos
félreértés övezi, ezért szeretnénk röviden ebben is útmutatást adni, illetve
ezzel kapcsolatos gondolatainkat röviden kifejteni. A félreértések egyik oka
az, hogy a keresztény gyülekezetek csak nagyon ritkán függesztenek ki
"árlistát" a különböző szolgálatok mellé. Ennek az az oka, hogy nem
szeretnének senkit sem kirekeszteni e szolgálatokból. Különösen a temetés
esetében, amelynek rendkívül magas technikai költségei vannak, számos szegény
ember örül, ha egyáltalán valahogyan ki tudja fizetni ennek az árát..
A másik oka az "árlista" hiányának az, hogy az egyház nem szolgáltat, hanem szolgál, és a szolgálatát nem szeretné szolgáltatásként árulni.
Ugyanakkor természetesen az egyház működtetésének is van költsége, és ezért ára
is. Aki próbált már saját vállalkozást vagy szervezetet üzemeltetni, az fel
tudja mérni, milyen költséget jelent egy templom, a hozzátartozó szolgálati
lakás és gyülekezeti helyiségek megépítése, fenntartása; illetve a szolgálatban
részt vevők munkájának megfizetése. A fejlesztések akadálya is sokszor a
pénztelenség. Ezeket a költségeket a gyülekezet saját maga termeli ki. A
fentiek figyelembe vételével gyülekezetünk hálával fogad adományokat a
különböző szolgálatok idején, de az adományok mértékét mindenkinek a saját
lehetőségére és döntésére bízza. Fontosnak tartjuk a szentségeknél, tehát a
keresztelésnél és az úrvacsoránál, hogy távol tartsuk azt az érzetet, hogy ezt
meg lehet fizetni. Ezért ezeknél a szertartásoknál szeretnénk a pénztől távol
maradni.
